HÍREK

Szabotázs a Csepel Művekben

2012-01-05

A Csepel Művek Vasmű Durvahengermű üzemében történt szándékos rongálás kísérletének felderítésére az állambiztonság Aknás” fedőnéven rendkívüli események dossziét nyitott meg.


A Csepel Művek Vasmű Durvahengermű üzemében 1987. május 18-án ismeretlen elkövetők szándékos rongálás kísérletét követték, melynek során az ún. "Hennigdorfi trió" meghajtó villanymotornál a pörgő-lassító olajtartájból az olajat leengedték, melynek következtében az aknában 5-10 centiméteres olajfelszívódás lett látható a falon. A kifolyt olaj mennyiségét kb. 200 literre becsülték. Az elfolyás oka az olaj leengedő csap részlegesen történő szándékos nyitva hagyása lehetett. Az ún. "Bécsi gépház" meghajtó villanymotorjánál a motor forgó részéhez 2 db hegesztő elektródát helyeztek el, amelyek a gép áram alá helyezésekor önheggesztették volna magukat, amely a gép használhatatlanná válását eredményezte volna. Az ún. „Andritzi gépház” motorjánál, a „Bécsi gépház”-ban hasonlóan járt el az ismeretlen elkövető.


Az állambiztonság – feltételezve a szándékos elkövetést –, az ismeretlen tettes, vagy tettesek felderítésére, illetve az egyéb körülmények tisztázása érdekében, 1987. május 26-án „Aknás” fedőnéven rendkívüli események dosszié megnyitását látta szükségesnek. Az ügyben keletkezett intézkedési terv az „Örsi” és a „Mohácsi” fedőnevű titkos megbízottak foglalkoztatása mellett, a Csepel Művek területén működtetett „AB-2” fedőszámú SZT rezidenturát célirányos feladat meghatározással folyamatosan foglalkoztatta. Ez utóbbi feladatszabását Pál Árpád rendőr hadnagy végezte.


„AB-11” 1987. június 2-án kelt jelentésében az eseményekkel összefüggésben a következőkről számol be: „Az ügyben részben nyílt, részben operatív úton információkat gyűjtöttem.” Következtető megállapítása szerint „a rongálás egyértelműen, egybehangzó vélemény alapján szándékos volt. Nagy a valószínűsége annak, hogy a szándékos rongálást olyan személy, vagy személyek követték el, akik jó helyszíni ismeretekkel, a technológiai folyamatokat ismerve, megfelelő szakismeret birtokában voltak.


A titkos nyomozás során az állambiztonság a 3/e. operatív technikai rendszabály bevezetését többszöri alkalommal is szükségesnek tartotta. A nyílt nyomozást a hatóság 1987. október 16-án megszüntette, míg a BRFK III/II-1-B. alosztálya – a 3/e rendszabály 1988. április 13-án történő újbóli alkalmazásával – egészen 1988. június 10-ig tovább folytatott. A titkos nyomozást lezáró értékelő jelentés azt állapította meg, hogy az állambiztonság intézkedései, valamint a nyílt nyomozás során keletkezett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy „a cselekmény elkövetésével, annak motivációjával kapcsolatosan állambiztonsági jellegű információ nem keletkezett.


Az ügyben az állambiztonság foglalkoztatta a „Lengyel Gyula” fn. titkos megbízottat, valamint a  – nem a gyáregységben dolgozó – „AB-11” és „AB-39”-es fedőszámú SZT-tiszteket is.


Az „Aknás” fedőnevű ügyben az "AB-39" fedőszámú SZT-tiszt, 1987. május 20-án tett jelentést, melyben arról számol be, hogy „csak azokkal az információkkal rendelkezem, melyet az irodában hallottam a nyomozást végző rendőr elvtársaktól", valamint, hogy „a férjem, aki nem a jelzett helyen, de a Vasműben dolgozik, ő sem tud semmit az eseményekről." A jelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/II-1-A /felderítő/ alosztálya részére adta, rendfokozata pedig ekkor főtörzsőrmester volt. A jelentést az O-19802 dosszié tartalmazza (40.o.).


Az „Aknás” fedőnevű ügyben az „AB-11” fedőszámú SZT-tiszt 1987. május 21-én tett jelentést, melyben arról számol be, hogy tárgyalást folytatott Molnár József elvtárssal a CSM Vasmű kereskedelmi igazgatójával, melynek során – többek között érintették – a vasmű termelését akadályozó tényezők területét is. Ennek során – külön kérdésre – Molnár elmondta, hogy „a durvahengerműben szándékos károkozás történt”, melynek révén „kb. 30-40 eFt. értékű kár keletkezett.” Szerinte a károkozás szándékosságát az is alátámasztja, hogy annak elkövetéséhez szakismerettel kellett az elkövetőnek rendelkeznie, „mivel a hajtómű házába kellett bújni, [és ehhez] tudni kellett, [hogy az] mikor nincs feszültség alatt." A jelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/II-1-A /felderítő/ alosztálya részére adta, rendfokozata pedig ekkor százados volt. A jelentést az O-19802 dosszié tartalmazza (41.o.).


Megjegyzés:„AB-11”-es számon az adatbázisban két személy van szerepeltetve. Az utóbbi (Törőcsik József) 1979-ben nyugállományba került, így ezen ügyben Melkvi József az „AB-11” SZT-számon szereplő személy.