NÁDASI /NÁDEL/ SÁNDOR

„86”, D-175
Anyja neve: Weinberger Margit
Született: Pécel, 1917. 06. 04.
Házastárs: Az adat betekintési engedély alapján az Emlékpontban férhető hozzá
Gyermekei: Az adat betekintési engedély alapján az Emlékpontban férhető hozzá
Állami iskola:
Párt iskola:
Szakiskola: Dzerzsinszkij Iskola 3 hónapos (1951)
Idegen Nyelvi Főiskola (1964)
Nyelvtudás: német (középfok)
Fedőmunkahely: Nehézipari Minisztérium, osztályvezető
Elhárítás: Minisztériumok preventív védelme
Lakcím:
Telefon:

SZOLGÁLATI ADATOK

Rendfokozat: Százados (1951. 04. 04.)
Őrnagy (1957. 02. 15.)
Alezredes (1963. 06. 15.)
Szolgálati hely, idő: Gödöllő, Nagykáta Pol. Oszt., járőr (1945. 01. 01.)
Budakörnyéki megyei Oszt., csop.vez. (1949. 01. 01.)
Salgótarjáni megyei Oszt., alo.vez. (1950. 01. 01.)
II/6. Oszt. (1957. 01. 01.)
II/2. Oszt. (1962. 01. 01.)
III/II. Csfs. "SZT" áll. (1962. 06. 01.)
Nyugállomány (1971. 06. 30.)
Kitüntetés: Közbiztonsági Érdemérem (1948)
20 éves Szolgálati Érdemérem (1971)
Dícséret: Dicséretben és jutalomban 4 alkalommal, összesen 4 000 Ft. értékben részesült. Egy alkalommal karórát kapott ajándékba.
Fenyítés: Figyelmeztetés írásban - Szolgálati utat megkerülte (1962, törölve 1963-ban)

BIOGRÁFIA

 Részlet az 1957-ben kelt Önéletrajzából:

„Apám az 1914-18-as világháborúban Olasz fronton esett el [...] 1940 II. 1-én bevonultam tényleges katonai szolgálatra Budapestre, majd az év végén származásom miatt munkaszolgálatot teljesítettem Budapesten.[...] Ukrajnába vittek, majd 1943 júniusában tifuszos megbetegedéssel kerültem haza [...] 1945-ben a párt javaslatára a Gödöllői Rendőrség, majd a Nagykétai Rendőrség politikai osztályára kerültem vezetőnek. [...] [1956] október 24-én Budapestre jöttem, ahól a KGM-ben teljesítettem szolgálatot. Október 27-én a helyzetet felismerve jelentkeztem Ferencsik János ezredes elvtársnál és kértem hogy szeretnék belekapcsolódni az ellenforradalom elleni harcba. a válasz az volt’még mi sem tudjuk mi fog velünk történni’ Mivel Pesten munkahelyemen 1956.november 1-én tarthatatlan let a helyzetem, lakóhelyemre Pécelre sem mertem ahzamenni, mivel korábbu tevékenségem(ÁVH) miatt a Kivégzendők listájára kerültem, így lementem sógoromhoz Gyulára, ahonnan november 11-én jöttem el. [...] 1951 március 18-án megnősültem. Feleségem [...] aki az ÁVH-nál 1945 február 1 –től 1952 júniusáig teljesített szolgálatot. Elbocsájtásának oka: ÁVH-nál férj és feleség nem dolgozhat.”

 

Részlet az 1964-ben kelt Minősítéséből:

„Kinevezésekor nagyon nehéz helyzetbe került, mivel elsősorban különböző szakmai kérdésekkel összefüggő és KGST ügyekkel kellett foglalkoznia, amihez nem értett. Hiába tartozott hozzá a Protokol és Útlevélügyek intézése, arra a munkára, vagyis az operatív munka végzésére nem maradt ideje [...] bizonyos rossz munkamódszere miatt sem tudta megoldani. Helytelen légkör alakult ki az osztályán, ideges és türelmetlen modora miatt, több más beosztottja pedig panaszt tett. Magatartásáért figyelmeztetve lett. 1963-ban átszervezés történt a NIM-ben, amikor felmentették vezetői bosztásából és osztályvezetői minőségben az útlevél és protokoll ügyek intézését kapta meg. Ez a funkció jobban megfelel ahhoz, hogy állambiztonsági jellegű feladatait elvégezze, de most meg nehezen nyugodott bele, viuszonylag alacsonyabb beosztásába. [...] olyan idegállapotba került, hogy korházi kezelésre szorult. [...] Megszerezte magának azt a tekintélyt és népszerűséget, ami szükséges munkájának elvégzéséhez. Az új körülmények között végzett munkája talán eredményesebb lenne,  ha korábban nem engedte volna át a vízumoltatások intézését a külker. vállalatoknak. [...] a kiutazók többsége nem tőle veszi át útlevelét, nem neki viszik vissza és így nem jelentkeznek nála visszaérkezésük során beszámolni útjukról. [...] Kezdeményező, előkészítő és szervező szerepe volt ahhoz, hogy a NIM kibővített pártbizottsága napirendre tűzte az idegenforgalommal foglalkozó PB határozat végrehajtását a tárca területén. Ennek eredméyneként a NIM PB olyan határozatot hozott, mely fordulópontot jelent munkájában és komoly lehetőséget ad a kémelhárító munka társadalmasítására. A NIM PB határozatát az ő szorgalmazására és segítségével napirendre tűzték, megtárgyalták a fontosabb trösztök pártszervezetei is. Lényegében megteremtődött aza a légkör, amikor a gazdasági vezetők aktív bevonása időszerűvé és lehetségessé vált a kiutazók eligazítása, beszámoltatása és a tárca területére érkező kapitalista állampolgárok emgszervezésének végzésére. [...] Erkölcsileg szilárd [...] Egyedüli hibája, hogy még mindig türelmetlen természetű és szeret panaszkodni.„

A Minősítését Szabó Ferenc alosztályvezető állította össze, Kovács János alezredes osztályvezető hagyta jóvá.

 

Polgári szakképzettség hentes-mészáros volt.